+36 72 579 128
Árkalkuláció & Online foglalás
Főoldal » Látnivalók » Siklós

Siklós

A baranyai település a Dráva-medencében terül el, csodálatos természeti környezettel és mediterrán klímával hívogatja a látogatókat, ugyanakkor kulturális, turisztikai és gazdasági szempontból is meghatározó szerepet tölt be a térségben.

A város a Villányi-hegység ölelésében, a síkságból kiemelkedő dombot uraló vár köré épült. A rómaiak is szívesen telepedtek le a hegység közelében, villákat, lakóépületeket építettek és művelték a kerteket, szőlőültetvényeket. A római kori Serena (Siklós) dombján épült őrtorony vigyázta a várdomb alatt elkanyarodó, nyugat felé húzódó hadiutat, melyen a népvándorlás kori népek, majd a tatár, török seregek özönlöttek be a Dunántúlra. A település neve okleveleken legelőször 1190-ben fordult elő, mint Suklos és Soklos, a város történelme pedig egybeolvadt a váréval.

A Vár kiállításai és programjai, a város szőlői- és borkultúrája, a Tenkes-hegy természeti értékei, a magasba emelkedő templomok, az egyedi szolgáltatásokat nyújtó fürdő, a török kori dzsámi csak néhány adottság, mely különleges élményt nyújt a látogatónak. Itt minden adott a pihenéshez és a szórakozáshoz, várjuk szeretettel!

Református templom

A siklósi református egyház – a helyi hagyomány szerint – egyidős a magyarországi reformációval. A dokumentumok szerint Siklós első református lelkipásztora Siklósi (vagy Szilvási) Mihály volt, aki egyes vélekedések szerint a város szülötteként költözött a mai Sátoraljaújhelyre, amely Siklóshoz hasonlóan Perényi-birtok volt akkoriban. Ott 1522-ben már református szellemben hirdette az igét, és ezután munkálkodott Siklóson. Több mint 200 évvel ezután, 1791-ben tették le a siklósi református kőtemplom alapkövét. Az akkori birtokos, gróf Batthyány Antal támogatásának köszönhetően 1806-ban elkészült a templom. A gróf külön padja ma is látható itt.

Malkocs bej dzsámi

A Siklósi Vár mellett érdemes megtekinteni a Malkocs bej dzsámit, melyet – a nevéből is adódóan – egy magas rangú török személyiség, Malkocs bej emeltette 1543 és 1565 között. Az épületet az 1600-as évek végén átépítették háromszintes épületté, mely lakóházként funkcionált. Az épülethez tartozó Minaret tornya ebben az időben semmisülhetett meg. A 20. században állaga folyamatosan tovább romlott, míg a megmaradt 3 alapfala beépült a szomszédos épületekbe.

Az elpusztultnak hitt templom régészeti feltárása 1969-ben indult meg Gerő Győző és Mendele Ferenc vezetésével. A műemléki helyreállítás 1990-ben kezdődött, és a munka befejeztével, 1993-ban az épület elnyerte az Europa Nostra díjat, melyet minden évben a kiemelkedő helyreállításért ítélnek oda. 1994-ben a dzsámit a vendégek előtt is megnyitották és mind a mai napig eredeti rendeltetésének megfelelően működik, ugyanakkor néprajzi kiállítóhely is egyben. A templom berendezését – szőnyegeket, ón- és réztárgyakat – a város a Török Állam Néprajzi Múzeumától kapta. A kisméretű, négyzetes alaprajzú templom központi része a mihrab (imafülke), mely Mekka irányába néz. Az épületet eredetileg kupola fedte, ami ma egy nyolcszögletű kupoladobon elhelyezkedő sátortető, belső fa díszítése pedig egyedülállóvá teszi az építményt.

Szerb-ortodox templom

A XV. században Siklóson letelepedett szerbek a hívők adakozásából templomot emeltek, mely leégett, és 1783-ban a mai alakjában építettek újjá. A copfstílusú épület ikonosztáza és berendezése 1800 körül készülhetett. Évtizedekig nagyon elhanyagolt állapotban volt, de ma már látogatható.

Ferencesek temploma

Az eredetileg Szent Annának (Szűz Mária édesanyjának) szentelt templom már 1333 körül itt állhatott, melyről egy írásos forrás tesz említést. A templomot az eredeti gótikus freskói tették híressé, melyek ma is láthatók. A templom melletti kolostorépületet az 1970-es évek második felében kerámia-alkotóműhellyé építették át, melyben nyaranként szabadiskolát szerveznek olyan személyek részére, akik a művészetek iránt érdeklődnek. A rendszerint háromhetes kurzusokon neves szakemberek segítségével a kerámiaművészet egy-egy területét ismerhetik meg a résztvevők.

Máriagyűdi Bazilika

Máriagyűd Magyarország egyik legjelentősebb és legkedveltebb zarándokhelye. A kéttornyú, barokk stílusú római katolikus kegytemplomot a XVIII. században építették ferences szerzetesek. A mai templom elődje egy Árpád-kori fatemplom volt, mely a török korban leégett. A gyakori imameghallgatások és a XVII. századi Mária-jelenések miatt régóta zarándokhely. Feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg először egy Tamás nevű katolikus gazdának, majd ezután újra Mátyás siklósi ispánnak. A templom Basilica Minor rangot kapott 2008-ban. A kegytemplom amellett, hogy búcsújáróhely, a hazai szent helyeket összekötő, El Camino-hoz hasonló Magyar Zarándokút végpontja is egyben. A 420 km hosszú Zarándokút Esztergomból egészen Máriagyűdig kapcsolja össze az ország szent helyeit.

Villányi Borvidék

Siklós nemcsak kulturális és történelmi jelentőségű város, hanem ízletes borairól is ismert. Leletek is azt bizonyítják, hogy már a kelták és a rómaiak idején is elterjedt volt a szőlőtermesztés kultúrája. Siklós az 1994-ben alapított első hazai borút – Villány-Siklósi Borút – alapító tagja. Siklóson – a Tenkes hegy oldalában – főként a fehérborok dominálnak, a legelterjedtebb szőlőfajta, mely egyben Siklós zászlós bora is, az Olaszrizling. Emellett a Chardonnay, a Tramini, a Muskotály és a Rajnai Rizling is nagy népszerűségnek örvend. A település a rosé- és vörösborok készítésében is élen jár, legkedveltebb vörösbor a Portugieser.

Csodabogyó tanösvény

Ha aktív kikapcsolódásra vágyunk érdemes végigmenni a Csodabogyó-tanösvényen, mely a Kegytemplom lábától indul, és 2,5 km hosszú ösvényen kalauzolja végig a kirándulókat. Útközben tájékoztató táblák segítségével kaphatunk információt a Tenkes-hegy természeti kincseiről, az erdő növény- és állatvilágáról egyaránt. A tanösvényen kilátótorony, végállomásán tűzrakó- és pihenőhely is található.